Miért te vagy ... 

 

Miért te vagy...

...medvék álmaiban

a sosincsen tavasz,

gólyamadár fészkén

egy keleplő rémhír,

sirálycsapkodásban

régen elvesztett föld,

tarackos földeken

viruló kikerics,

ápolt fűpázsiton

mindent emésztő szik.

 

Miért te vagy...

...vészt üvöltő szelek

mély hangtalansága,

a hurrikánokban

mennyből földre szállás,

a szökőárakban

partok biztonsága,

ciklon-frontok között

békés szunyókálás,

ágyam lepedőjén

imádott nőm álma.

 

Miért te vagy...

...napfogyatkozáskor

a megvakító fény,

sivatagi homok

sziklává válása,

párás esőerdők

kihalt kopársága,

földrengés-repedés

összeforradása,

tűzhányók keblében

langyos hűsölgetés.

 

Miért te vagy...

...dermedt zúzmarákból

tavaszi jégvirág,

dér-lélek barlangom

gyémántos kristálya,

tél-ágy hópihékből

takaró tollpaplan,

halált osztó fagyban

végső hibernálás,

a nyílttörés csontja,

vigyorhús mosolya.

 

Miért te vagy...

...jégverte fák alatt

virulni kész világ,

cikk-cakk villám mögött

azúros felhőhab,

füstből hulló korom

jázminos illata,

felnövekvő dicsfény

mit a glória font,

távvezetékemen

minden leföldelt pont.

 

 

Miért te vagy...

...üres fazekamból

a feltörő húshab,

öblített tányérban

képzelt sonkadarab,

foghíjas vipera

szájában a zsákmány,

lakásban, polcokon

a rend fogamzása,

vasalatlan ingek

gombhiány pótlása.

 

Miért te vagy...

...nyakas fejem helyén

üresedő hólyag,

rideg idegpályán

egy-egy rövidzárlat,

dagadó erekben

teljes gátszakadás,

puffadó belemben

teli kongás-korgás,

szívem dobogása

között hiánypótlás.

                               

                              *

 

Lehet, hogy te lehetsz

Minden, ami nincs,

akkor is, ha nem volt,

nem lesz,

s ma még nekem sincs.

 

---

A férfi gyakran megunja a szerelmet. A nő mindig csak a szeretőjét unja meg. (Étienne Rey)         Csak az kedves nekünk igazán, amit féltünk elveszíteni. (Anatole France)

Mindenki csak sebez

 

Sorsom csipkebokrán

mogorva lándzsahad,

nyitott sebeimnek

emléktövisei.

Forradásbarázdák

kezedet terelik

felejtett levelek

sárgult parcelláin.

 

Hozzád fut ágyamon

minden ébredésem,

örömrepkedések

vergődnek nélküled

álmok pókhálóján.

 

Magányom madara

szemezgeti rendre

harmatcsepp vágyamat,

sötétben kiizzadt

léha bogarakat.

 

Öleld át az erőm!

 

Repedt homokórán

csordogál az időm...

Hajlik még utánad,

de törni kész a szél,

s ropogó gallyakkal

múlásom táncot jár

száradt füsthajammal.

 

---

Hiányzol    

 

Hiányodban élek,

ahogy ritka csillag

fényévei égnek,

s egymáshoz nem érnek.

 

Enyém a szél, ha kél,

mint sóhaj téged ér,

hol vihar kavarog,

veled én, ott vagyok.

  

Az életkeresés,

kihalt utakat vés,

de kényszerből se lép,

csak vánszorog feléd.

 

Ezüstharmatod, még

átfesti a napot,

a sárga, zöld, vörös,

mind fehérré válik,

mert a perc porba nő,

mint pusztuló idő...

 

---

A legtöbb nő nem az erős támadásnak esik áldozatul, hanem a gyönge ellenállásnak. (Móra Ferenc)

Némely szívhez csak úgy tudnak hozzáférni, ha sebet ütnek rajta.

(Stendhal)

 

Oldal: 8. Miért te vagy... Mindenki csak sebez / Hiányzol
*** ÖLELKEZÉSEK *** - © 2008 - 2024 - haiku.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat