*** ÖLELKEZÉSEK ***
Verseim a vágyról, szerelemről, nőkről... magányról

"Vagy gondolkodni kell és úgy szeretni, vagy szeretni és ezen soha többé nem gondolkodni."
Névjegy
A sorsom összegyűjtött mindent, amivel „hírbehozató" vagyok. Iskoláimat Miskolcon kezdtem és középfokon, a Földes Ferenc gimnáziumban fejeztem be. Diplomáimat Budapesten és Debrecenben érdemeltem ki. A szociológus, majd lap- és képszerkesztői (újságírói) után, népművelői diplomát szereztem.
Életem javát Diósgyőrött éltem és dolgoztam le. Voltam villanyszerelő szakmunkás a Kohászatban, mozgalmi munkatárs, később felelős szerkesztője a Diósgyőri Munkás hetilapnak, igazgattam a Vasas Művelődési Központot, majd nyugdíjazásomig irányítottam egy kulturális Kft-t is.
Intenzívebben csupán két évtizede foglalkozom szépírással. Eddig megjelent műveimet a Rím Könyvkiadó (Tokaj) gondoz-ta. Munkálkodásomat a Tűzedző Nívó díjjal, Szerencs város és a HAT Díszoklevéllel, Miskolc város Alkotói Ösztöndíjjal ismerte el. Egyik verses kötetemet itt olvashatod:
Műveim jogvédettek! (cc)
Creative Commons
(néhány jog fenntartva)?
“Attribution”
– engedélyezi a mû szabad másolását,terjesztését! “NonCommercial”
– kereskedelmi céllal nem használható!
“No Derivative Works”
– nem módosítható, nem dolgozható át!
Ajánló
A költő – mint életrajzi vázlatából is kitetszik – nem oly régen „kottázgatja múlandóságunkat”.
Mindazonáltal („fájdalomtövisek” ide vagy oda) a zajló, a bennünk lüktető élet szerelmese, amit az alkotói lélek mindig érzékenyebben él át, mint a mindennapi halandók.
Érzékenyebben, vagyis másként, még jobban örülve és szenvedve. Németh Tibort azonban sem az öröm, sem a megpróbáltatások (az utóbbitól több jutott osztályrészéül, mint az előbbiből) nem késztetik sem himnikus, sem elégikus hangra. A lírikusoknál oly ritka – hiszen természetük, hogy szeretnék magukat megmutatni – szemérem és tartózkodás jellemzi alkotói magatartását. Ennek megfelelően dolgozza fel élményeit, mindig adekvát formát találva a tartalomnak
„Szülj meg világodnak,
Szülj meg csak magadnak…”
Nem tudom, hány hasonló tartalmú, hangvételű verse van a költőnek. Mostani válogatása azonban főleg szerelmes verseket tartalmaz. De nem is jó ez a minősítés, hogy „szerelmes vers”. Túl általános. Mert, hát az is szerelmes vers, ha valaki általában énekel a szerelem szépségéről, mintegy a szerelembe szerelmesen. Németh Tibor érzelmi lírája éppen abban különbözik más alanyi költők alkotásaitól, hogy – véleményem szerint – személyesebb, s ugyanakkor tartózkodóbb. Nem a testiség (ha úgy tetszik, az akár „megvásárolható” szerelem) dominál, ezekben a versekben, hanem az igazi társ megtalálásának, megismerésének igénye. Mondhatnám egy „nőnemű szövetséges” létének erőteljes igenléséről, vágyáról van szó…
Gyarmati Béla
a Napjaink ny. főszerkesztője
ÖLELKEZÉS c. versválogatásom 2007 decemberében jelent meg.